A bohóc; vers, realista
[Szavak száma: 85]
____________
Piros ajkát a bohóc
Sohase szerette.
Rusnya volt és fakó,
a legkevésbé cseresznye!
A mosolyát visszafogta,
Röstelkedve eltakarta.
Akár a szív, ha olyan lett volna,
Nem zárja szoros vonalba.
Barna bőre cserzett,
Egy büdös halom trágya.
Abba nyomta fejét
Egy márvány színű társa.
Úgyhogy bemázolta képét
A fakó ajkú botor.
Fehéret kent és szívet festett,
így született újjá a bohóc.
Most nevettek rajta,
hisz röhejes volt.
A festék nem másít meg,
Rosszul hitte, bolond volt!
Hogy visszafordítaná?
Azt sose tenné!
Gyűlölet helyett
most nevetés kíséri.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése